Dr. Lengyel 1.
Ahol valóra válnak legmerészebb vágyaid
Fülszöveg
A
LoveClub internetes portál, melyet elsősorban a szenvedély köré építettek. A
LoveClub maga a szabadság, felhasználói álnevek mögé rejtőzve kutathatnak új
ismerősök, barátok és szerelmek után. A LoveClubon nincsenek tabuk, az
érzékiség megfér a nyers szexualitással. Virtuális szórakozóhely, ahol az
lehetsz, aki csak akarsz.
Lili minden vágya, hogy újságíró
legyen, és kitartásának köszönhetően, a legnagyobb napilap szerkesztője
ajánlatot tesz neki: ha záros határidőn belül felkutat egy címlapsztorit, már
az iskolaidő alatt is dolgozhat az újságnak. A lány lelkes témakeresésbe kezd,
és felfigyel rá, hogy a közelmúltban szokatlanul sok fiatal követett el
öngyilkosságot a fővárosban. Meggyőződése, hogy valamilyen új drog, vagy egy
szekta áll a tragédiák hátterében.
Izgalom, élvezet és
kegyetlen gyilkosságok Budapest legsötétebb zugaiban. Ifjúkori szenvedély,
szerelmek, ballépések, útkeresés és elfojtott, ám kitörni készülők vágyak.
A Dr. Lengyel-sorozat
első kötetét szigorúan 18 év feletti olvasóknak ajánljuk.
Ulpius-ház
(2011)
510
oldal
erotikus
/ thriller
puhatáblás
Kedvenc
idézeteim
1)
Arról már
nem is beszélve, hogy a Julietben a nők csak csipegettek az ételükből,
illetlenség lett volna többet rendelni „fél adag semminél”.
2)
Azt
gondolják, hogy a nyers férfi erő elegendő egy nő számára. Pedig az esetek
többségében inkább ellenszenvet ébreszt, mint sem ellenállhatatlan vonzódást.
3)
Gyűlölöm a
pirkadatot, amiért az éjszakából megszületve segíti a nappal diadalát.
4)
Az akaratos
embereket úgy lehet leginkább megalázni, ha nem figyelünk rájuk.
5)
Úgy érzem
magam, mintha terráriumban tartott pók lennék, amely a gazdájától függve éli az
életét. A gazdám pedig, kiszolgáltatott engem.
6)
Különös,
hogy a boldogsághoz fájdalomra van szükség.
7)
Fizikálisan
mindennemű fájdalmat kibírok, sőt, a legtöbbet élvezem. Lelkileg azonban a
legkisebb csípés is padlóra küld.
8)
Ilyen az
élet, kegyetlen játékokra képes. A szeretet és a ragaszkodás pedig a cinkosai.
Gondolatok
Megint
eltértem a tervezett könyveimtől, mert egy nagyon kedves blogger lány
eltérített, úgyhogy kamikazeként vetettem bele magam a lapokba, és baromira nem
bántam meg. Egy nap alatt elfogyasztottam ezt a könyvet, és nem leszek rest
megszerezni a szerző összes művét. Csak győzzem idővel és pénzzel.
Nagyon
karakteres könyv, és ahhoz képest, hogy gyorsan olvasok, most valahogy nem
ment, ám minden betűt befogadott az agyam.
Amit Chuck
Palahniukban megkedveltem anno, azt imádtam ebben a kötetben is. Azt a beteg
világot, a képet, ami mindenkit érdekel, csak nem mindenki vállalja fel.
A krimi nem
a kedvenc műfajom. Szeretem a klasszikusokat, viszont, ha választhatok, nagyon
nem emelem le a polcról. Ha nem látom Vikinél, hogy mennyire tetszett neki,
akkor biztos, hogy nem olvasom el még egy jó darabig, bár a metrón olyan
csábító a plakát. Most elolvastam, és baromira jó volt.
Biztos, hogy
velem van a probléma, mert BloodSmoke20 memoárjait vártam a leginkább.
Szívemnek legkedvesebb befejezett műve, ami valószínűleg sosem lát majd
napvilágot, az Egy elmebeteg naplója. Ezt az érzést hozta vissza,
ami akkor kavargott bennem, amikor írtam. Köszönet érte.
Számomra, ez
adta meg a lüktetését a könyvnek, ettől lett élő.
Lilit
egyáltalán nem zártam a szívembe, Dr. Lengyelt viszont, igen. Ő volt számomra a
legjobban összerakva a könyvben (Bloodsmoke-on kívül).
A Cicamica,
Daemon, Carmen hármas is izgalmas volt, hogy ki kicsoda lesz a végén. Imádtam,
ahogy a lendület magával sodort, beszippantott, és olvasni akartam. A végén meg
szomorúan vettem tudomásul, hogy vége van.
Jaj, nagyon
tetszett, mindenkinek ajánlom, még annak is, aki nem érdeklődik a BDSM iránt,
vagy a krimik iránt, vagy az aberrált dolgok iránt. Szórakoztat, lefoglal,
elvarázsol, és még többet akarsz olvasni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése