Fülszöveg
A
szerető férj és odaadó apa, Miles Ryan harmonikus élete semmivé foszlott azon a
napon, amikor felesége meghalt egy cserbenhagyásos balesetben. Noha továbbra is
minden reggel felkel, hogy gondoskodjék a kisfiáról és elvégezze seriffhelyettesi
feladatait, mégis fásult, reménytelen sötétségben él. Amikor találkozik Sarah
Andrews-zal, fia tanítónőjével, aki egy kiábrándító házasság után próbálja
újraépíteni az életét, a két fiatal egymásba szeret.
A
szerelem, amiről már azt hitték, örökre száműzve lett az életükből, lassan
enyhíteni kezdi a múlt fájdalmait. Ám hamarosan rádöbbennek, hogy szerelmükön
kívül valami más is összefűzi őket – egy félelmetes titok, amely kemény
próbatétel elé állítja mindkettejüket.
Lebilincselően
izgalmas, megindító történet egy pár újra meglelt boldogságáról, és egy
kegyetlen titokról, amely örökre e boldogság útjába állhat.
Magyar
Könyvklub (2004)
Fordította:
Loósz Vera
352
oldal
keménytáblás
romantikus
Kedvenc
idézeteim
1)
A halálát követő első karácsony délelőttjén a templomban ülve megérezte annak a
parfümnek az illatát, amelyet Missy használt, s még jóval a mise után is úgy
kapaszkodott a fájdalomba, ahogy egy fuldokló markolja a mentőövet.
2)
A
kezdeti rajongást, amelyet megismerkedésükkor érzett – a kétségbeesett
kamaszvágyat, hogy mindent megtudjon róla, amit csak lehet -, az évek során
valami mélyebb, komolyabb érzelem váltotta föl.
3)
Nem
akart sírni többé, de régi álmoktól nehezen búcsúzik az ember.
4)
-Olykor
arra gondolok, hogy apát szentté kéne avatni.
-Ugyan,
ugyan… ne légy olyan szigorú anyáddal. Én őt is kedvelem.
5)
Nem
számított, baleset volt-e vagy sem; a madár tudta, hogy eljönnek értem, és azt
mondogatta, nemsokára itt lesznek.
6)
Én,
aki egykor arról ábrándoztam, hogy majd megmutatom a világnak, most gyűlöltem
azt az embert, akivé váltam.
7)
Tudod,
milyen érzés azt hinnem, hogy nem bízhatok meg benned mindazok után, amin
együtt keresztülmentünk? Szar érzés.
Gondolatok
Bevallom,
legalább annyira féltem az írótól, mint amennyi lányos filmben megemlítik, hogy
mennyire romantikus. Egy ismerős leselejtezte, megkaptam, és most ez került elolvasásra.
Az első találkozásom volt vele, nem tudtam, mit várhatok.
Ahogy
utánakerestem, azért megtaláltam, hogy azért többnyire nem ilyen jellegű
könyveket ír, ami inkább hanyagolt romantika, és még hanyagoltabb krimi szál.
Egy egyszerű, hétköznapi történet pár emberről egy kisvárosban, a véletlenekről,
a sorsról, és arról, hogy lehet, hogy nem minden ok nélkül történik velünk.
Akik
azzal ölik meg a könyvek varázsát, hogy elolvassák az utolsó oldalakat, vagy
fejezeteket, inkább bele se kezdjenek.
Gördülékeny
volt, egy nap alatt megettem. Kikapcsolódásnak remek volt.
A
történet közepén már sejtettem, mi lesz a végén, sőt, a megoldását is valahol.
Tetszett benne mondjuk az, hogy kicsit sem volt művi a világ.
Simán
el tudom képzelni, hogy egy gyerek így reagál az életét ért változásokra,
pláne, ami mondjuk ilyen volumenű, mint, amit a könyv leír. Nem tudom, hogy
Miles-t pont így szerepeltettem volna, ahogy, ott volt némi könyvidegen
momentum a számomra, de összességében jó volt, hogy nem az lett a vége, amit a
figyelmetlenebbek felvázoltak.
Féltem,
hogy romantikus lesz, meg rózsaszín, meg köd és hab, de kellemesen csalódtam
benne. Nem romantikus volt, inkább dráma. Máskor is majd a kezembe fogom venni
Sparks műveit, de mivel most ennyi kioltotta a romantika-faktoromat, keresek
valami másfajta irodalmat.
Nem
feltétlenül azoknak, akik romantikára vágynak, inkább azoknak ajánlanám, akik
emberi érzésekről akarnak olvasni, válaszokat keresnek a saját belső, feldúlt
világukra. Arra jó volt, és szórakozásnak is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése