„A Szent Johanna gimi 1.”
Még 2013-ban kezdtem neki ennek a sorozatnak, melyet kölcsön adott az egyik barátnőm. Üröm az örömben, hogy pont lerobbantam, és semmire nem voltam használható. Így bevetettem magam az ágyba néhány adag forró teával, és sok száz zsebkendővel, illetve ezzel a könyvvel.
Le sem tudtam tenni!
Nem szeretem annyira az ifjúsági irodalmat, ennek viszont nagyon örültem.
Fülszöveg
Egy sorozat a való életről.
Egy sorozat, amely itt és most játszódik.
Srácok, akik olyanok, mint te, és mégis mások.
A történet rólad is szól.
Egy gimi, ahová mindenki szívesen járna.
Eredetileg: A Szent Johanna gimi – Kezdet 2010
Szerző: Leiner Laura
Kiadó: L&L (2016)
Oldalszám: 440
Műfaj: ifjúsági
puhatáblás
Kedvenc idézeteim
1)
- Ez annyira aljas! Mekkora szemét! – közölte összehúzott szemmel. Kinga becsapta a szekrényajtaját, és megállt mellettünk.
- Rólam beszéltek? – igazította meg a vajszínű mellényére tűzött kitűzőt.
- Bármilyen hihetetlen, nem te vagy egyedül aljas, úgyhogy nem. Ezúttal nem rólad van szó – pakoltam a szekrényembe dühösen.
2)
- Hé! – vágott közbe Virág. – Csak a vége különbözik, minden más ugyanaz. Akkor a tiéd miért ötös, az enyém meg egyes? – kérdezte. Arnold összeráncolt szemöldökkel figyelte.
- Virág, leginkább az univerzumhoz tudlak hasonlítani – közölte Arnold. – Te is olyan végtelenül sötét vagy – tette hozzá, mire Virág lelkesedése alábbhagyott.
3)
- Elmondanád, hogy a gimis lányok miért ilyen egyszerűek? – kérdezte érdeklődő arckifejezéssel.
- Hogy érted?
- Valósággal megvesztek az ostoba, semmirekellő, tudatlan, nagyképű, bunkó és minimális intelligenciahányadossal rendelkező fiúkért. Miért?
- Nem tudatlan – vettem azonnal a védelmembe.
- Megfogtad a lényeget – vigyorgott lesajnálóan Arnold.
4)
- A barátok nem azért vannak, hogy szépítsék a dolgokat és felvidítsanak? – kérdeztem sértődötten, jelezve, hogy egyáltalán nem tetszik, amit hallok.
- Nem. A barátok azért vannak, hogy észhez térítsenek, ha hibázni készülsz – tárta szét a karját, majd folytatta az olvasást.
5)
- A zenecsatornák mindig az aktuális trendnek megfelelő klipeket játsszák, így befolyásolják az egyéniség nélküli fiatalokat – darálta Arnold.
Gondolatok
Nem vagyok már 14, de felhozott sok jó emléket és sok rosszat is, de mára azok is megszépültek, mert mára megláttam bennük valahol a jót.
Nem gondoltam volna, hogy a gimnáziumi éveket így vissza tudja adni egy könyv.
Egyszerűen letehetetlen. Könnyed, fiatalos és hagyja magát olvasni. Kingát nagyon lehet utálni, de a többiekben van valami, ami miatt szerethetők. Főleg Arnold. Jók a szurkálódásai. Ő az egyik személyes kedvencem.
Meg Reni szülei, főleg az anyja. A konyhaművészete pocsék, és kamasz-magyar „szótár” nélkül létezni sem tud. Nagyon nagy! El tudom képzelni, hogy vannak hasonló szülők.
A könyvek és a zenék. – Amúgy azt vettem észre, hogy a magyar írók többsége azért használ olyat, hogy megemlítenek a könyvekben létező zenéket. Mindre rákerestem. A FOB (és társai) nem lesz a kedvencem sosem, de a többi belefér.
A megemlített könyvek többségét olvastam, de azokat is szó nélkül visszahozta. Főleg, hogy én miért kezdtem el olvasni és írni.
Azon gondolkodtam, hogy a középiskola sosem ér véget. Ott szerezzük az első igazi tapasztalatainkat, és elkísér az egész utunkon végig. Szívesen nosztalgiáznék ezekről az évekről – nem amerikai típusú könyv, hanem itt és most játszódik, a legapróbb betűjéig valóságos. Nem saját, drága autóval járnak iskolába a fiatalok, csak egy lány hord márkás ruhákat és csinál sznob dolgokat. Nem egy kaptafára „készülnek” a fiatalok.
Reni új diákként, új helyen, új emberek között kezdi meg gimnazista éveit. 12 diák tartozik egy osztályba: a félreértett művészlélek, az okoskodó, a hallgatag „senki”, a cserediák, a kocka, a hercegnő és a menő srác. Naná, hogy Reni pont ez utóbbit szemeli ki magának. Mindennapi ugratások részesei, és a tanártípusokat is remekül szemlélteti.
Olvasva, naná, hogy ide akarok járni!!!... mert olvasás közben úgy érzem, hogy tényleg részese vagyok a könyvnek.
Már nagyon várom a folytatást, mert sok minden érdekel. Szóval, sok-sok sorozat után egy újabbra tudtam rácuppanni, és egyáltalán nem bánom.
Sőt, most két dolog van bennem. Úgy igazán kedvet kaptam az íráshoz, és szívesen elcsevegnék egyszer az írónővel.
Nem csak lányoknak ajánlom, hanem fiúknak is. Legalább tudni fogják, mi játszódik le bennünk néha.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése