Leiner Laura: Emlékezz rám

 

„Iskolák versenye 3.”

Mindig öröm visszatérni a kedvenceim világába. Főleg, amikor az adott történet folytatásos, mert újra és újra vár az az izgalmas világ, miközben a háttérben elkezd nőni a gombóc, hogy ennek egyszer vége lesz.

Nos, ennek is eljött az ideje.

 

Fülszöveg

Semmi kétség, az Iskolák Országos Versenye tizenegy napja több eseményt tartogatott eddig Újvári Hanna számára, mint az azt megelőző egy teljes év. Az édesanyja halála után zárkózottá és közönyössé vált lány kezdeti idegenkedése idővel semmivé vált, és a piros csapat teljes értékű tagjaként minden tehetségét és tudását arra használja, hogy elnyerje a Szirtes Gimnázium számára az áhított kupát. A győzelemig azonban hosszú még az út, és Szirtes-csapat tagjai hamar megtanulják, hogy ezen a vetélkedőn sem a feladatok, sem a versenyzők nem olyanok, mint amilyennek első pillantásra látszanak. Az élménytábor árnyas fái alatt könnyen válhat a barátból ellenség, kellemetlen ismerősből hasznos szövetséges, tartósnak hitt kapcsolatból futó ismeretség…

 

Az Emlékezz rám az Iskolák versenye-trilógia harmadik része.

 

Eredetileg: Emlékezz rám – Iskolák versenye-trilógia harmadik rész (2019)

Szerző: Leiner Laura

Kiadó: L&L (2019)

Oldalszám: 460

Műfaj: ifjúsági

puhatáblás

 

Kedvenc idézeteim

1)

- Rendben. Ami pedig Mátét illeti. Van egy tervem – tettem hozzá.

- Megölöd, és a hulláját elásod a Bükkben?

(…)

- Mi? Dehogy. Azt akartam mondani, hogy legyőzőm, bármi áron.

- Ja igen, ez sokkal jobb, amit mondasz.

 

2)

A csalás lehetősége mindenkit megkísért legalább egyszer (…)

 

3)

„Köztudott, hogy nyáron az egyenleteknek nincs megoldásuk.”

 

4)

Ha nem tudsz elszakadni a múlttól, akkor képtelen vagy a jövőt építeni.

 

Gondolatok

Vegyes érzelmeim vannak a könyvvel kapcsolatban, és most nem arra gondolok, hogy „jaj, vége van, mi lesz most velem?”, hanem más téren nem jutok vele dűlőre. Egyrészt van egy nehéz tartalma, ha Hannára gondolok, másrészt, a szerző jól bevált recepttel operál.

Szó se róla, sorozatot írni nem kis munka. Rendesen sztoriban maradni még inkább. Egy könyv számomra azért lesz jó, mert értéket közvetít, ad gondolkodnivalót, kivált érzelmeket és szórakoztat. Laura könyvei rendre hozzák is ezt, persze hol (nekem) jól, hol kevésbé jól. Szeretek egy kicsit újra gimis lenni az írásai által.

S pont ezek miatt nem tudom, hányadán állok vele. Persze, ettől még a kiváló kalapban van.

Nincs hiányérzetem, nem hagyott űrt, még az utolsó mondatával sem. Ahogy a diákok elhagyták a tábort, én is hazamentem velük.

Örültem, hogy egy nem mindennapi tinidrámát kaptam, hanem egy olyan problémát (gyász), amivel nem nagyon tud mit kezdeni az ember se felnőttként, se gyerekként. Viszont, mivel én nem vagyok az érzelmek embere, pár gondolatot felvetett Hanna és a családja kapcsán.

Másrészt, nekem picit túlzó volt a sok és tömény visszaemlékezés, illetve a másik mélység, az internet „helyes” használata, ami már-már szájbarágós. Ezt menti a humor és az izgalom, de ha őszinte akarok lenni, akkor sem tökéletes a balansz.

Hanna, a főszereplőnk haladni és változni próbál, de úgy gondolom a leírtak alapján, ez felszínes változás. Ezt azért gondolom, mert az önmarcangolást senki más nem segíti, és rossz motivációként is. Többször akartam részeket átlapozni emiatt.

Ami Buddhának sikerül, a mantrázás, az itt nem működik. A hogyan használjuk jól a netet szólamokat le lehet írni ezerszer, egyet is értek vele, de úgyis mindenki ott éli az életét, és egyeseknek ez olyan, mint a levegő, és olyan is lesz.

 

A karakterek maradtak a régiek, akiket szerettem, azokat most is, egyedül az arany csapat került jobb megvilágításba. Egyedül Mátét utáltam meg még jobban, és őszintén csodálkozom, hogy vannak olyan tanárok, mint Titanilla és a Szirtes igazgatója.

A feladatok zseniálisak voltak. Az ellentétpárok is megvoltak, mint mindig.

Mindezzel együtt kapunk más formákkal dolgozó karaktereket. Lehet más szemmel is nézni a világra. Mindenki képvisel egy dolgot, egy gondolatot, világos vagy baljós jövőt. Az olvasó dönthet, hova áll, kivel szimpatizál.

Gördülékeny, olvasmányos. Kinyitod és beszippant.

Remek sorozat volt ez is, ám a trilógiából ez a leggyengébb kötet.

 

I. rész, Ég veled: ITT

II. rész, Maradj velem: ITT