Még
főiskolán kellett olvasnom tőle, és az tetszett. Aztán annak hatására még több
kötetet vettem a kezembe. Nem feltétlenül a filozófiai jellegű írásait, hanem
az életrajzi ihletésűeket is. Már, amit elértem. Ha nézed a korát, egy igazi
lázadó volt, merev gondolkodású, ami azért tartalmazott némi hibát.
Akkori
és mai fejjel is sok helyen egyet tudtam vele érteni.
1.)
1908. január 9-én született Párizsban, Simone Lucie-Ernestine-Marie-Bertrand de
Beauvoir néven.
2.)
Húga, Héléne de Beauvoir (Poupette) festőnő volt.
3.)
Anyja egy módos bankár lánya, míg apja jogtanácsos volt, aki inkább lett volna
színész. A pár egyik fele vallásos volt, a másik nem. Ezekből két lépés
született meg később.
·
Simone hiába kapott katolikus nevelést,
egynémely általa felfedezett ellentmondás miatt letért az útról, ateista lett.
·
a család idővel tönkrement, viszont ez
nem volt hatással az életére, nem hatotta meg (később úgy nyilatkozott, azért
nem ment hozzá Sartre-hoz, mert nem volt hozománya)
4.)
A család a pénzét Simone taníttatásába ölte, így kezdhette meg tanulmányait
1926-ban a Sorbonne-on. Filozófiát tanult.
5.)
Az egyetemen ismerkedett meg Jean-Paul Sartre-ral, mellette az évfolyam második
legjobbja lett – valószínű, azért nem az első, mert nő volt. Kapcsolatuk
élethosszig tartott.
6.)
Sartre és Beauvoire kapcsolata túlélte, hogy a nő egy vidéki iskolában
tanított, míg a férfi filozófiai munkásságával kezdett kitűnni a tömegből.
Túlélte, hogy Simone visszautasította a házassági ajánlatot, és nyitott
kapcsolatban éltek végig.
7.)
A kapcsolati státuszuk miatt, Simone több emberrel is folytatott viszonyt. Biszexuális
volt, és ephebofil hajlamú. Fiatal lányokat csábított el. Szeretőit Sartre-nak
is bemutatta, amiből kisebb-nagyobb veszekedések születtek. 1943-ban azonban
felfüggesztették tanári állásából, mert diákjait csábította el. Beadott
kérvényt is, hogy engedélyezzék a 15-19 éves korú fiatalokkal folytatott
viszonyt, viszont szavai nem találtak hallgató fülekre.
8.)
Szerkesztője lesz a Les temps modernes
című lapnak.
9.)
A II. VH után kiadtak egy közös tanulmány Sartre-ral, ami után Simone megírta a
saját művét A második nem címmel. Ez
azóta is a feministák bibliája. 900 oldalban kampányolt az ellen, hogy a nők
csak gyerekszülésre jók és háztartásbelinek.
10)
A 60-as évekre a feministák idolja lett, és lelkes pacifista. Tanait
híresztelte, miközben gyakorlatilag az egész világot bejárta. Találkozott Che
Guevarával és Fidel Castróval.
11.)
Járt a Távol- és Közel-Keleten. A
mandarinok című művéért 1954-ben Goncourt-díjat kapott.
12.)
Mindvégig kitartottak Sartre-ral egymás mellett, mígnem Ámor nyila eltalálta a
nőt. Nelson Algren amerikai író mellett kötött ki. Így született meg az Amerikai szerelem című kötete. A
távolság és a pénz ellenére öt évig voltak együtt.
13.)
Ez sem tántorította el a párt, ugyanis a nyitott kapcsolat ezt megengedte. Így
Simone végül ismét Sartre-ral volt együtt. Később örökbe fogadtak egy kislányt,
akit nagyon imádott. Saját gyereke nem született.
14.)
1980-ban Sartre meghalt, addig Simone ápolta végig. Ezután depressziós lett, és
alkoholba fojtotta bánatát. A búcsúzás
ceremóniája című művében ír Sartre utolsó éveiről.
15.)
Végül 1986. április 14-én követte élete párját, Párizsban hunyt el.
Főbb művei:
Egy
jó házból való úrilány emlékei
A
kor hatalma
Mandarinok
A
második nem
A
kétértelműség erkölcse
Amerikai
szerelem
A
búcsúzás ceremóniája
(a
lista a teljesség igénye nélkül készült)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése