Lana Millan: Raziel

„Egy angyal az élet küszöbén.”

Elfogyott a csoki, elfogyott a könyv. A legjobb marketing, ha két bűnös élvezetet összekapcsolunk.

Megmondom őszintén, a szerző neve eleddig ismeretlen volt, aztán érdeklődni kezdtem a téma és a könyv iránt is. Nem voltak előzetes elvárásaim, nem képzelegtem, csak jött a belső hang, hogy na, ezt most el kell olvasni.

Fülszöveg

Ismered a viccet, amiben a bukott angyal, a KitKat-mániás démon és egy hősszerelmes bolti eladó a Tudás Könyvének keresésére indul? Nem? Nem csoda, hiszen ez nem vicc.

Raziel a Tudás Könyvének őrzője, a legfelsőbb misztériumok és titkok angyala. Vagyis csak volt. Valami történt. Lélegzik és ver a szíve, miközben Nevada tűzforró sziklái között kinyitja a szemét. Emberré vált. Lehetne még ennél is rosszabb a helyzete? Igen, és lesz is. Amikor eltűnik a Tudás Könyve, üzletet ajánlanak neki: ha segít megtalálni, visszakaphatja a szárnyát. Segítőként egy pimasz démont varrnak a nyakába, hogy aztán együtt vágjanak neki Amerika vadregényes tájainak. Kalandos útjuk során Raziel felfedezi magában az elszánt harcost, a féltő barátot és az esendő embert. Lana Millan második regénye egy izgalmas mese, ami akár igaz is lehetne.

Szerző: Lana Millan

Kiadó: Athenaeum Kiadó (2018)

Oldalszám: 300

Műfaj: urban fantasy

Kedvenc idézeteim

1)

(…) az összes létező nyelvet beszélem. Hiába, nem mindegy, hova rendelik Isten szolgáját, és régebben nem állt a rendelkezésünkre a Google fordító.

2)

Az emberek sokszor tesznek olyat, amit nem akarnak, ha olyan illető kéri őket, akit viszont igen.

3)

Akadnak olyan angyalok, akik embernek születnek, mégsem veszi őket észre senki.

4)

Az élet lutri. Lehet, hogy mindent a nagykönyv szerint teszel, ahogyan kell, ahogy mások elvárják tőled, aztán egy pillanatra nem figyelsz, és elcsap egy autó. Én azt mondom, élj, mindig tiszta szívvel élj.

5)

- De miért öl valaki nőket? – kérdezem értetlenül.

- Mert perverz állat? – kérdez vissza ártatlanul.

6)

- (…) Te nem gondolsz a jövőre?

- A jövő túl bizonytalan. Nem foglalkozom vele.

7)

Kívülről minden olyan nyilvánvalónak tűnik, de itt a döntéseknek jelentősége, a tetteknek súlya van. Az élet olyan felelősség, amivel korábban nem volt dolgom, nehezen birkózok meg vele. Az igazság az, hogy egyre gyakrabban csábít a gondolat, hogy emberként éljek, de erre nem sok esélyem van, és igazából félek is tőle.

8)

- Mindig azt mondod, hogy az agyadra megyek.

- Mert olyan vagy, mint a lelkiismeret. Szeretném elhallgattatni, pedig végig tudom, hogy hallgatnom kéne rá, mert igaza van.

Gondolatok

Ezt a regényt nagyon megszerettem. Nem azért, mert újabban az angyalok és démonok foglalkoztatnak, hanem, mert végtelenül szerethető. Sodró lendületű, izgalmas, mozgalmas, humoros és elgondolkodtató egyszerre. Nagyon jól felépített és következetes. A szereplőkön keresztül egy komplex érzelmi csomagot kapunk, s egy kicsit – ha nem nagyon – megtanít a saját esendőségünkre, emberi mivoltunkra. Kemény kritikák is megfogalmazódnak, nemcsak a világ, de az egyén szintjén is. Hétköznapi gondolatokat, problémákat mutat be egy nem hétköznapi köntösben.

Számomra a kettősség igényével készült, talán ezért is szerettem olvasni ennyire. Az én lelkivilágomhoz abszolút passzolt. Úgy gondolom, a két véglet közti vívódás, a vagy-vagy állapotok az élet minden területén jelen vannak, minden kérdésnél felvetődnek.

Nyilván Raziel hordozza ennek a súlyát. Egyszerre ember és angyal. Az egyik része éppen olyan erős, mint a másik. Nem tud elszakadni a megszokottól, a megismerttől, miközben tudja, mi a feladata, és beleveti magát az életbe. A tapasztalat és annak bizonyos fokú hiánya labilissá és egyszerűvé teszi.

Beladert imádtam. Pofátlan és provokatív. A legjobb helyzetek az ő nevéhez fűződnek, a sztori igazi katalizátora. Az ő állapota az igazán bipoláris, gondolok itt arra, hogy benne egyszerre kettő az én. Egy időben van jelen Danny és a démon.

De mind a ketten úgy választják az egyik oldalt, az egyik létformát, az egyik ént, hogy ez a választás egyszerre tudatos és ösztönös.

Tetszett, hogy végre nem a Gábriel-Mihály páros érvényesül. Utóbbira és Luciferre is kíváncsi vagyok. Uriel egyelőre olyan semmilyen. Jó karakter, de a mérleg még nem mozdult el sem a jó, sem a rossz irányba.

Kendra tipikus barátnő – testvér – szárnysegéd. Kedves és szeleburdi, bár nagyon nem úgy képzeltem őt el, amilyennek végül a szerző lefesti. Hogy a neve vagy a viselkedése miatt, de teljesen ellentétes kinézet párosult hozzá a fejemben, persze ez nem volt le az élvezeti értékéből.

Nem tudtam, mi lesz a vége. A bonyodalmak jó helyen voltak jó időben. Nem is foglalkoztam azzal, hogy azon agyaljak, mikor mi lesz, vagy ki, hogy és hova fejlődik. Egyszerűen csak leültem és úgy maradtam.

Amúgy rengeteg kérdést vetett fel bennem, miközben olvastam. A leírtak után is tudtam kattogni a válaszokon.

Az időbeliségnél volt, hogy kamilláztam. A határidőket és az eltelő időt nem mindig tudtam összerendezni.

Ami a végét illeti. Először azt hittem, kitéptek lapokat a könyvből. Valamelyest függővége van. Egy izgalmas résznél egyszer csak nincs tovább. Picit félbehagyott hatást kelt így, s ezért remélem – és melegen ajánlom is -, sorozat lesz.

A türelem nagy erény… és rózsát is terem. Nos. Nem vagyok oda a rózsáért, és nem vagyok az erények embere sem. Remélem, lesz folytatás. Remélem, hamarosan.

Ajánlom bárkinek, aki könnyed fantasyt szeretne olvasni, vagy érdeklődik az angyalos történetek iránt, vagy csak szeretne egy kicsit kikapcsolni egy másik világban.

Képek forrása:

fanpop.com

pinterest.com

thedarklightsaga.wordpress.com