J. R. Ward: Megsebzett szerető


„Fekete Tőr Testvériség 3.”

Nem végeztem közvélemény-kutatást, de szerintem ezért a kötetért vannak oda a legtöbben, illetve Zsadist és Bella párosa az, ami a legtöbb olvasót megmozgatta. Szó se róla, érdekes és izgalmas kötet, és valahol a bennem élő kislány itt kezdett el azért rajongani, hogy minden kötetnek külön színe van.
Nekem mégis a második rész A Könyv, persze, ez szorosan ott lohol a nyomában, harmadik helyre taszítva az első részt.


Fülszöveg
A New York-i Caldwell éjszakai sötétjében halálos háború folyik a vámpírok és gyilkosaik között. A harcot a hat vámpír harcosból álló csapat, a Fekete Tőr Testvériség vívja. Zsadist közülük a legveszélyesebb, a legrémisztőbb.

Zsadist, akit korábban vérrabszolgaságba kényszerítettek, még mindig viseli szenvedéssel és megaláztatással teli múltja sebhelyeit. A csillapíthatatlan dühéről és sötét oldaláról hírhedt férfitól mind a vámpírok, mind az emberek rettegnek. Egyetlen társa a harag, egyetlen szenvedélye a terror – amíg meg nem ment egy csodálatos nőt…
J. R. WARD megírta korunk legsikeresebb „véres-romantikus” sorozatát, melynek világszerte szép számmal vannak hódolói. Az Ulpius-ház az Éjsötét szerető és a Síron túli szerető után a sorozat harmadik részével csábítja olvasóit Ward káprázatos, rémséges, baljós és szenvedélyes világába.


Eredeti cím: Lover Awakened (2006)
Szerző: J. R. Ward
Kiadó: Ulpius-ház (2008)
Fordította: Lukács Lászlóné
Oldalszám: 604
Műfaj: paranormál-romantikus
puhatáblás

Kedvenc idézeteim
1)
- Egyáltalán nem tudsz beszélni?
John megrázta a fejét.
- Nos, én meg nem tudok olvasni. Ezek szerint, mindkettőnkkel jól elbánt a sors.

2)
- Nem akarok odamenni.
- Nos… ahogy Vishous megfogalmazta, az egyik kezedben az van, amit akarsz, a másikban pedig egy nagy rakás szar. Nézd meg, melyikkel mész valamire!

3)
Amíg nem találtál rám, halott voltam, bár lélegeztem. Világtalan voltam, bár láttam. Aztán eljöttél, és megsebzett lelkemet életre keltetted.

Gondolatok
Kétségtelen tény, hogy Zsadist az egyik olyan testvér, aki szívemhez igen közel került. Furcsa, hogy a szívem dobogóján pont az első három kötet szereplői vannak. Zsadist kötete is jó volt, ahogy szép lassan átalakult olyanná, amilyenné kell neki, és nála például nem éreztem azt a kötetében, mint mondjuk Rhage esetében, hogy a felvezetése durvább, mint amilyen valójában. Hozzám a visszaemlékezések hozták közelebb, míg az ikertestvére, Phury továbbra is távoli maradt.

Zsadist vad, kegyetlen, magának való, sivár életet élő, aki olyan dologért akar bűnhődni – bünteti is magát valahol rendesen -, amit nem ő követett el, sőt, ha belegondolok, nem is tehetett ellene semmit. Rossz kártyákat dobott neki az élet. De enélkül ő sem lenne az, aki. Hiába tanult meg érezni a történet végére, a mentalitása, a Zsadistossága megmaradt.


Így képzelem el őket.
Zsadist & Bella

Bellával különösebb gondom nem akadt. Az eddigi három női főszereplő engem nem akasztott ki. Lehet, hogy kicsit máshogy reagálnék a dolgokra, ha velem történnének, de én Bellának is megengedtem, hogy rinyáljon kicsit. Főleg azok után, amin keresztülment.

Thor és Wellsie, meg Sarelle. Annyira, de annyira mást képzeltem el nekik.

A zseni a könyvekben számomra az, hogy miközben folyik a háború, és a szemünk előtt zajlik a szerelem, visszatérnek a régebbi szereplők, a megszokottakat is mozgatja, és még a mézesmadzag is el van húzva az orrunk előtt.
A harmadik rész az igazán áttörő a sorozat kapcsán, hiszen itt már ténylegesen tartunk valahova. Befejeződik a világ bemutatása, talán már részleteiben sem vagyunk kétdimenziósak, és a szerző is tudja, mit akar, hova tart.
Ezért is szerethetik ezt a kötetet többen, mint az első kettőt.
Itt már van jó pár kérdés, látjuk a szálakat is.
Az ilyen kötetek egy kaptafára készülnek, mégis akarjuk olvasni. Tudjuk, mi fog történni, de a lényeg, ahogy meg van írva. Ahogy tálalva van, és Ward ebben mesteri. Minden kötetnek megvan a maga mondanivalója, és máshogy szórakoztat.

Előző rész ITT.
Következő rész ITT.

Megjegyzések