Bethlen Margit grófnő

Arra gondoltam, hogy néha összegyűjtök írókról, írónőkről pár adatot, hogy ismerjük meg jobban azokat, akik inspirálnak minket akár az írásra, akár az olvasásra, vagy csak úgy az életben. Megnevettetnek, megríkatnak, gondolatokat és érzelmeket táplálnak bennünk.

Elsőre egy kevéssé ismert írónőt szeretnék bemutatni, aki korának csendes lázadója volt. Nem érdekelte, hogy grófi rangja volt, hogy politikusfeleség lett belőle, ő elkezdte az útját járni, ami nem volt egyszerű, sőt, helyenként egészen hányattatott.

Ismerjétek meg Bethlen Margit grófnőt.

1.) 1882. augusztus 6-án született Budapesten, a Bethlen család bethleni ágán, édesapja Bethlen András politikus, földművelésügyi miniszter.

2.) 1901. június 27-én ment hozzá gróf Bethlen István politikushoz, akivel már gyerekkorától kezdve ismerték egymást. Három gyermekük született: András, István és Gábor.

3.) Házasságkötése megpecsételte írói karrierjét. Úgy vélték, hogy egy politikus feleségének, ráadásul egy grófnőnek nem való az írás.

4.) A férje egy idő után szeretőt tartott, és ő is félrekacsintgatott – Görgey József huszárkapitánnyal -, mégsem váltak el.

5.) 1916-ban adta ki első elbeszéléskötetét, Mese a szomorú városról címmel.

6.) A 20-30-as években több műve látott napvilágot. Főleg elbeszéléseket, regényeket írt.

7.) 1929-ben a három felvonásos A szürke ruha című művét a Vígszínházban mutatták be, s ezzel majdnem egy időben Milánóban is. Öt évvel később a Nemzeti Színház tűzte műsorára a Cserebogár című darabot.

8.) 1935-1944 között főszerkesztője volt az Ünnep című irodalmi magazinnak, valamint 1939-től a Sajtókamara tagja lett.

9.) Karakterei szomorú sorsú nők voltak.

10.) Szorgalmazta Szendrey Júlia írásműveinek kiadását.

11.) Nem érdekelték a társadalmi, származásbeli különbségek, a környezetével jó kapcsolatot ápolt.

12.) 1943-ban az elsők közt volt, aki aláírta a keresztény értelmiségiek petícióját Radnóti Miklós felmentésére.

13.) 1944-től kezdve a férje bujkálni kényszerült, aki az elsők között szerepelt a Gestapo letartóztatási listáján. Végül feladta magát, és elhurcolták a Szovjetunióba. Ott is halt meg. Margit ’43-ban levelet írt Sztálinnak, hogy érdeklődjön férje hogyléte felől, de válasz nem érkezett sosem a kérésére. – Csak hónapokkal később értesült arról, hogy megözvegyült.

14.) 24 évet élt teljes nélkülözésben.

15.) 1970. július 1-jén halt meg Budapesten.

Főbb művei:

Mese a szomorú városról és egyéb történetek (1916)

A szürke ruha (színmű, 1928)

Pitypang (elbeszélés, 1930)

Impressiók (elbeszélés, 1930)

Előszó Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása (előszó, 1930)

Kis és nagy betűk (elbeszélés, 1933)

Cserebogár (színmű, 1934)

A kisasszony (regény, 1937)

Fehér lapon fekete képek (elbeszélés, 1937)

Morzsák (elbeszélés, 1937)

Két asszony között (regény, 1941)

Szomszédok (regény, 1942)

(a lista a teljesség igénye nélkül készült)